Verzókatalógus (avagy kísérlet a Gondy és Egey műteremben használt, fellelhető fényképverzók időrendi sorba állítására)

A fényképek hátlapjának rajzai és feliratai – szerencsés esetben – elmesélik a műteremben történt változásokat, tudósítanak a költözésekről, megváltozott postacímekről, a tulajdonosváltásokról, névcserékről, elnyert kitüntetésekről, megörökítenek egykor volt épületeket az üvegműtermekkel, a fényképész reklámjával – a tipográfiában, a betűtípusban megmutatkozó stílusjellemzőkkel együtt pedig mindez körülbelül meghatározza a kép készültének idejét.

Az időmeghatározást a verzókra olykor feljegyzett identifikáció is segítheti, mint jelen esetben is; a Gondy és Egey műterem verzóinak sorbaállításakor azonban egy-egy képnek az utánrendelő könyvekben való helyét tekintettem elsődlegesnek, amennyiben a kép szerepelt bennük. Az album száma és a folyamatos, növekvő sorszám, amelyet az adott felvétel a digitalizálás során kapott, s amely segít láttatni a kép időbeli helyét, fel van tüntetve a verzókhoz tartózó adatlapokon is.

A kétféle adat (az albumhely és a személyes feljegyzés) összevetésének eredménye néha felülírta a verzóknak a tipográfiából kikövetkeztethető, logikusnak tűnő sorrendjét.

Az is látnivaló, hogy pontos időhatárok nem állíthatók fel: a nagyjából egy korszakon belüli különböző verzókat egyszerre, egy időben, váltakozva használták a mesterek, ahogy a kezükbe került: olykor a könyvben szinte egymás mellé beragasztott képeknek van más és más verzójú kartonja. Arra figyeltek, hogy például a műtermváltás vagy utcanév változás után ne használják többé a régi címmel ellátott kartonokat, de arra nem, hogy a verzó és a rektó felirata megegyezzen: Cegléd-Teleky vagy Teleky-Szent Anna párosítás egyaránt előfordul. Arra is van példa, hogy egy magánhasználatra, nem megrendelésre készített portréhoz évekkel korábbi, megmaradt kartont használtak fel, vagy fordítva, egy régi kép késői nagyítása került az új kartonra, amely nyilvánvalóan nem lehet a képpel egykorú.

A kialakított sorrendben a verzók sorszámozása folyamatos, az alszámok az apróbb tipográgfiai eltérések miatti megkülönböztetést, az azonos verzóhoz tartozó különböző rektókat illetve a karton- nyomatszín- illetve méretváltozatokat jelölik.

Az alábbi katalógus rendje sok esetben felülírja az e könyv első, nyomtatott kiadásában található kezdetleges verzósorrendet, de véglegesnek ez sem tekinthető. Bizonyossá vált, hogy a műteremben már az 1865-ös nyitáskor a Gondy & Társa feliratú verzót használták, nem remélhető tehát, hogy Gondy Károly feliratú verzó létezne, vagy előkerülhetne. Felbukkantak viszont más, számomra eddig ismeretlen típusok, például egy újabb kassai verzó vagy a kezdeti idők napos verzóinak néhány rövid ideig használt, épp ezért igen ritka változata. Az 1890 körül divatos, verzó nélküli, de változatos rektókkal nyomott makart-képek variációi is gyarapodtak. Ellenben ún. muschel (élére állított négyzet alakú) kartonra ragasztott képünk továbbra sincs, pedig az albumok tanúsága szerint készültek ilyenek.

A verzókatalógusban szereplő képek zöme a Déri Múzeum gyűjteményeinek részét képezi. Kivételt jelent a 3. és 4. számú verzó illetve a 30.2 számú rektó, amely Borda Márton Áron, a 11. számú verzó, amely Kristóf Gabriella, illetve a 8. verzó változata, a 15. verzó és a 27. vizit-rektó változat, amely Fodor István magángyűjteményéből származik. Segítségüket itt is megköszönöm, és köszönettel venném minden más gyűjtő és olvasó figyelmét, esetleges kiegészítéseit is.

Írjon nekünk üzenetet

Név
E-mail cím
Üzenet
Írja be a képen látható szöveget